Parasztház, falusi porta a Balaton-felvidéken

Egykor büszke dísze volt a gazda pincéjének, amelyről a hatalmas kulcs is árulkodik - az eredeti és a herélt is. Fellelésekor vastag rozsda, piszok lepte, tokozása kilyukadt, elemei szétestek, darabjai elkallódtak. Első ránézésre inkább tűnt elnyűtt, ósdi kacatnak, mint hasznos holminak - de nem is tévedhettünk volna ennél nagyobbat. Vendégszerzőnk, Famoly írása egy 150 éves zár felújításáról a Falusi Portán.

Történetünk főhőse maga a történelem, viharvert évek, kemény telek, forró nyarak, forradalmak, két világháború, politikai rendszerek - ez a darab sok mindent látott. De úgy gondoltam, hogy siralmas állapota ellenére az öreg zár mindenképpen megérdemel még egy esélyt. Íme tehát a zármatuzsálem felújításának története.

Magyarország bár a lecsó és a paprika hazája, de valódi lecsópaprikát szinte nem is lehet nálunk kapni. Legfeljebb magot.

A paprikáknak külön idősávot szenteltek az előző posztban már említett zuglói magbörze előadói, és az alábbi mondat még a legedzettebb növénybarátokat is meglepte: "Magyarországon nem lehet lecsópaprikát kapni".

Facebook-oldalunkat itt lehet like-olni!

Ha igazi lecsópaprikát szeretnénk, ezt keressük

Mindenki emelgette a szemöldökét, hogy "de hát tegnap láttam a piacon", amikor fény derült a titokra.

Szinte semmi sem őshonos, amire büszkék vagyunk, akkor meg miért félünk az ehető krizantémtól, a fekete paradicsomtól, vagy a földicseresznyétől?

Két kisgyermekkel rendelkezve nagyon megbecsüljük a "kimenőt", azaz amikor ketten mehetünk valahova lazítani. Régebben jellemzően remek programokat találtunk, most szombaton azonban magunkat is meglepve elmentünk egy… egy… rendben, kimondom: egy magbörzére.

A magbörze olyan hely, ahol a magukat legalább kertszeretőnek, de gyakran növénybolondnak tartó emberek, alapvetően civil alapon magokat, ötleteket és élményeket cserélnek. Voltunk már ilyenen, ami nem volt különösebben jó, de ez a mostani, a zuglói Cserepes Házban a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület által megrendezett jónak ígérkezett.

Csináltunk egy Facebook-oldalt - itt lehet like-olni!

Zacskókban a magok

Már csak azért is, mert tudtuk, hogy előadást tartanak az eddig csak az internetről ismert "virtuális kedvenceink", a Valeyrax Exotic nevű, egzotikus növényekre specializálódott kis csapat tagjai.

Valami, amivel csak nyűg van és amúgy is a nagyi terepe - sokan így állnak a kertekhez. Pedig a kert remek dolog, sőt állítólag még egy átmulatott éjszakánál, vagy egy házasságnál is jobb. Behavazva meg biztosan.

Vannak olyan dolgok, amihez sokan kacskaringós úton és sok év alatt jutnak el - nekünk ilyen volt a kertünk. A porta birtokba vételével egyszer csak ott találtuk magunkat egy hatalmas kert közepén.

Csináltunk egy Facebook-oldalt - itt lehet like-olni!

Épp egy évvel ezelőtt történt, hogy egy napsütéses délelőtt után megjött a hó

A kert romantikus gondolatokat szül, velem is ezt tette - arra jutottam, hogy a kerttel való találkozás kicsit olyan volt, mint az első találka a nagy Ő-vel, ahol érzed, hogy itt valami remek dolog kezdődik ("ebből nagy szerelem lesz"), de azt is biztosan tudod, hogy az eddigi életednek vége ("bye-bye szabadság"). Szerelem volt első látásra, de hazafele a kocsiban már azt boncolgattuk, hogy te jó ég, ezzel mennyi dolog lesz.

Újraértelmeztük a négy ütemet: csiszol, javít, pótol, újrafest.

Egy korábbi bejegyzésben már jeleztük, hogy magunkra vettük egyes régi bútorok felújításának könnyed terhét. Bár egyelőre tombol a tél, és a hó még a székesfővárost is elérte, így ideje elkezdeni a tavaszra gondolni - főleg munkák tekintetében.

Csináltunk egy Facebook-oldalt - itt lehet like-olni!

Nagyi kredence lecsiszolva

Na, szóval el is kezdtünk a bútorokkal foglalkozni. Első körben egy kredenc és négy éjjeli szekrény került a kezünkbe. Még eléggé az elején járunk, egyelőre annyit tettünk, hogy előhalásztuk a sufnik legmélyéről a kredencet és az éjjeli szekrényeket, és elkezdtük - egy kis, vagy inkább jelentős baráti külső segítséggel - megtisztítani, lecsiszolni, javítgatni.