Már nyáron felvetődött, hogy az egyik pincénkben sajtozni kellene, így el is mentünk egy sajtkészítő tanfolyamra. Sajtot készíteni nem lehetetlen, de azért vannak buktatói.

Piacjáró emberként azzal tisztában voltam eddig is, hogy nem csak az a műanyagszerű valami a sajt, amit a hipermarketek polcain talál az ember, de a saját kézzel történő sajtkészítés után azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon az mi lehet, amit eddig ettem? Mert biztosan nem az, amit a kezemben tartottam pár óra munka után, és ami bizonyosan tejből és egyéb természetes alapanyagokból készült.

Facebook-oldalunkat itt lehet like-olni!

Terence Hill mint sajtkészítő (Forrás: A férfi, aki sasokkal álmodott)

Nem írnám le, hogy miképp kell sajtot készíteni, azt számos egyéb helyen meg lehet találni a neten. Inkább azt írom le, hogy nekem mi tűnik a házi sajtkészítés nehézségeinek, kihívásainak.

A megfelelő tej

Az első számú kihívás a megfelelő alapanyag megszerzése, Mert ugye nem csak jó minőségű frissen fejt tej kell hozzá, hanem mindezt olyan helyen kell beszerezni, amiben meg is bízunk. Mert a tejet a sajtkészítők közül sokan még pasztőrözni sem szokták, bár szerény meglátásom szerint én ezt még egy jó ideig nem hagyom ki.

A beoltott tejből fél óra alatt ez lesz

A saját paranoiánk

Ezzel együtt ugye mi azt tanultuk, hogy a „friss tejet mindig fel kell forralni!", miközben a pasztőrözés ajánlott fajtája 30 és 40 fok közötti megy végbe, azaz igazából abban az értelemben nem is lehet „sterilizálni" a tejet, ahogy azt a városiak nagy része szeretné. Miről is van szó? Hát arról, hogy a városi ember az „élelmiszeripar szülötte", azaz alapvetően fél mindentől, ami természetes, mert „ami nincs sterilizálva, az veszélyes". Nyílván ez nem így van, de a saját sajt készítésének legnagyobb kihívása szerintem egy városlakó számára a saját téves beidegződéseinek és félelmeinek legyőzése.

A hőmérséklet

A sajtkészítést nagyon egyszerűen úgy lehet összefoglalni, hogy veszünk tejet és bizonyos hozzávalókat (ebből jóval kevesebb van, mint sajtfajtából), és azt valamilyen hőfokon valamennyi ideig melegítjük. Az hogy milyen lesz a sajt, nagymértékben ez utóbbi két paraméteren múlik – azaz kell egy óra és egy hőmérő. Vannak olyan szabályok is, hogy a „tejet melegítsük fel úgy, hogy x percenként y fokot melegszik". Na ezt csinálja meg valaki házilag!

Praktikus a dugós hőmérő

Az érlelés

Ha a sajtkészítés első napján túl vagyunk, akkor már valami sajtfélénk van, de ezt követi az érlelés. Itt olyanra kellene figyelni, hogy a sajtot pontosan 90 százalékos páratartalomban kell érlelni mondjuk pár napig, utána pedig – hogy a penészedés megálljon – újabb pár napig 85 százalékos páratartalomban. Ezt sem lesz könnyű a kiskonyhában biztosítani...

A parenyica-alapszett

A füstölés

Ha már sajt, akkor ugye füstölt, mert az eláll, meg finom is. Na, de mi kell a füstöléshez? Egy füstölő, ami nyílván nem mindenkinek van ám. Ha nincs, akkor mire kell törekedni? Hát arra, hogy 20 fokos füst érje a sajtot. Megint csak adódik, hogy ezt miképp lehet biztosítani – hát állítólag a legegyszerűbb, hogy a kertben a füstöt egy földvájatban kell elvezetni a sajtig... hajrá! :)

És íme pár további kép a sajtkészítésről, ami összességében azért remek mókának tűnik - főleg gyerekekkel, már ami a gyúrást illeti!

Oltónyag és hőmérő

A savóból ki kell szedni a sajtot

A sajtolás

A parenyica gyúrt sajt, a gyóráshoz pedig 73 fokon kell felmelegíteni a sajtot

Parenyica